Újabb év, újabb lehetőségek. Kezdődik elölről minden.
Őszintén bevallom, hogy az eddigi évig nem hittem ebben. Mindig megfogadtam valamit, de természetesen maximum 1-2 hétig tartottam be. Viszont most bekövetkezett a változás. 

Tényleg érdemes egy célt kitűzni magunk elé, akár olyat is, amit nem tudjuk, hogy hogyan fogunk véghez vinni. Ott fog lebegni előttünk és tenni szeretnénk majd ezért. Át kell gondolnod, hogy mit is vársz ettől az évtől majd és aszerint cselekedni.

Nem feltétlen hívnám fogadalmaknak igazából, nekem ez olyan elcsépelt és senki sem tartja nagyon be. Ezért használtam előbb is a "cél" szót, mert ez számomra teljesen más jelent. Nem kell feltétlen az újévhez kötni, bármikor kitűzhetjük magunk elé, de ebben az időszakban talán az emberek jobban kapnak erre a témára, ezért érdemes most. 

Nem kell azért se csüggedni, ha 1 hónap után nem sikerül vagy el sem kezdted. Ha például azt a célt tűzöd ki, hogy ebben az évben le fogok fogyni, akkor nem kell már január 1. napján a konditeremben órákat edzeni. Van időd rá, egy teljes éved ráadásul, nem csak januárra tetted a célodat. Én sem egyből kezdtem el, sok idő kellett hozzá, talán 4-5 hónap is. 

Pozitívan tekintsünk az elkövetkezendő évre, nem tudhatjuk mi vár ránk. De, ha negatív vagy és nem is érdekel, akkor ne várj nagy meglepetésekre. Nyitottnak kell lenned mindenre, figyelni kell a legapróbb dolgokra is. Lehet ez lesz a TE éved!

Készítsünk magunknak valamit, ami a céljainkat és álmainkat tartalmazza. Ez lehet akár egy jegyzet, egy kép akár egy rajz. Bármi! Az a lényeg, hogy lássuk magunk előtt, nem tudjuk szem elől téveszteni. Én is fogok egy listát készíteni ezekről biztosan, szeretném ezzel még jobban motiválni magam. Nem baj, ha nagy célokat tűzünk ki, sőt minél őröltebbeket találjunk ki, azokból születnek a sikeres emberek, nem az átlagos tervekből. Ezért mondják, hogy merj nagyot álmodni. 

Én mindenkinek egy sikeres és boldog évet kívánok, rajtatok múlik mit hoztok ki belőle! Ne hagyd, hogy olyan legyen, mint a többi év, tedd különlegessé, legyen ez a legjobb! 

Huhh, őszintén mondom hiányolni fogom ezt az évet, életem eddigi egyik legmeghatározóbbja volt. Annyit tapasztaltam, változtam és fejlődtem, amit talán sosem gondoltam volna. Nem azt mondom, hogy már minden rendben van és minden szuperül megy, de szinte már majdnem, ami már így is nagy szó. 
Év elején nem tűztem ki magamnak célokat sajnos, nem volt még akkora önbizalmam, nem hittem, hogy másabb lehet ez az év.

Óriási erőt kellett vennem magamon a változáshoz, nem is kis idő volt. Talán azért nem is tűnt fel nekem még év közben ez a "megújulás", mert egy folyamat volt és nem egyből történt. De most így visszagondolva, már mindent értek, hogy mi miért volt. 

Legfontosabb számomra az életmódváltás és fogyás volt, de ez még egy régebbi célom volt. Talán azért sem tűztem ezt ki magam elé, mert nem hittem, hogy sikerülne nekem is. Pár éven keresztül mindig mondogattam, hogy most már tényleg kezdeni kell valamit magammal ,ez így nem jó stb. Bár ekkor még tényleg nagyon fiatal voltam. 
Erre, mikor már tényleg "feladtam" és már nem is gondolkoztam ilyen fogadalmakban, mégis sikerült. Itt vagyok 1 év után és büszkén mondhatom azt, hogy sikerült. Igenis ÉN csináltam meg. 
Nem kell már kifogásokat keresnem, takargatnom magam, szégyenkezném/szégyellnem magam. Persze ezelőtt sem kellett volna, de én úgy fogtam fel. Nem jött meg teljesen az önbizalmam, de lényegesen több lett.

A másik ilyen sikerélményem a több kimozdulás volt. Eléggé magamba voltam fordulva régebben, inkább itthon töltöttem az időmet. Kétségen kívül még most is imádok itthon lenni, megnyugtató érzés. Sosem voltam a nagy bulizós típus, de mégis jó barátokkal kimozdulni és programokat csinálni. Új ismerőseim lettek, akik segítettek nekem, pedig csak egy kisebb elhatározás kellett ehhez. Elkezdtem megismerni önmagam és megtapasztaltam, hogy a különböző helyzetekre hogyan reagálok. Ha valami nem tetszett, akkor próbáltam javítani rajta vagy éppen még folyamatban vagyok vele.  

Egyre többet tanultam, ebben az évben is hála javítottam a jegyeimen. Nem volt könnyű, főleg mikor a 4-5 edzést beiktattam, de azt vettem észre, hogy minél több feladatom volt, én annál jobban szerettem volna csinálni. Fáradt voltam, de egy percig sem bántam, mert élveztem azt, amit csináltam. Persze könnyebb lett volna nekem is azt mondani, hogy nem érdekel semmi, nem is tanulok, megyek inkább minden hétvégén bulizni és lesz, ami lesz.
De mire mentem volna akkor, ha ezt tettem volna? Semmire. Úgy, ahogy az elmúlt években is. 

Elegem lett a folytonos kudarcból, és abból, hogy nem szeretem magam, akivel mindig össze vagyok zárva. Nem azt mondom, hogy tökéletes lettem, de biztosan jobb. Nem tudom, hogy külső szemmel mit láthattak pontosan rajtam, de remélem észrevették a változást. Tudom, hogy van mit javítanom még és ezeken jövőre mindenképp fogok dolgozni. 

Nagyon fontos nekem még ez a blog is, ez is egy rendszert hozott az életemben, és sokat is köszönhetek ennek. Nem hittem, hogy ilyeneket írnék én valaha is, aki lenézte önmagát és nulla önbizalommal rendelkezett, ráadásul emellett nagyon negatív is volt. 
Nem is ismertem ezt az oldalt, véletlen bukkantam rá, de biztosan, hogy jó döntés volt elkezdeni ezt. Írtam már korábban is, de valljuk be, azok nagyon nem voltak jók, de akkor még szívesen írogattam kitalált történeteket. 

Van hála istennek olyan személy is az életemben, akit sikerült motiválnom, ha csak egy kicsit is. Nekem már ez is külön egy sikerélmény, nagyon sokat jelent. Elmondhatatlanul büszke és boldog vagyok ilyenkor, talán nem is tudnám leírni szavakban. Hallgatni más ilyen élményeit nagyon inspirálóak számomra és én is tanulok belőlük. 
És a legjobb benne, hogy csak pár szó/mondat mennyire megtud valakit változtatni, ezért próbáljunk meg dicsérni mindenkit és odafigyelni egymásra. Világítsunk rá arra, hogy ő miben jó és segítsünk neki. 

Te is mond ki, hogy KÖSZÖNÖM!

Legyél hálás azért, amik veled történtek, gondold végig ezt az évet. Akár írj pár mondatot róla, hogy tényleg lásd is ezeket magad előtt, légy büszke magadra! Ha éppen nem úgy sikerült, ahogy tervezted, ne aggódj! Adj időt magadnak, eljön a te időd, amint készen állsz rá!

Ezekkel a gondolatokkal szeretnék most elbúcsúzni és mindenkinek előre sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánni! :)

Csengőszó hallatszik az aprócska és zsúfolt szobácskán keresztül, ami csak egy dolgot jelenthetett. Eljött a kis Jézuska meglepni a gyermekeket, akik izgatottan és boldogan várakoznak mindig rá. Óriási zaj keletkezett az izgatott lurkóktól, mind siettek le a lépcsőn, hogy megkapják a kis ajándékiakat. 

Azonban egy aprócska lányka maradt a szobájában az ablak alatt ülve. Nézte a szépen ragyogó csillagokat nagy szemekkel és várta, hogy valaki eljöjjön érte. Nem értette, hogy miért ez az élet jutott neki. Ha lenézett a sötét, csendes utcára, akkor csak pár boldogan nevetgélő családot látott ezen a szép ünnepi estén. Mindannyian nagyon boldogok voltak együtt, tisztán érezni lehetett a meghittséget. 

Viszont Ő mégis ott ült magányosan az ablakban Karácsony éjszakáján. Nem panaszkodott sosem azért, mert neki nem adatott meg egy szerető család. Tudta, hogy vannak nála rosszabb helyzetben is, de titkon mégis arra vágyott, hogy egy napon valaki elviszi ebből, a számára már börtönnek tűnő épületből. Nem bántották őt fizikailag, de nagyon megviselte már, ahogyan szavakkal bántalmazták évekig. Egy kisgyermek számára nagyon megterhelő lehet, akár az egész életét is befolyásolhatja. 
Ilyenkor az évben persze itt is más hangulat vette át az uralmat, de ez mind csak színjáték volt. Nem voltak boldogok, tudta jól, hogy a többiek is így éreznek. Nagy sikongatással és nevetéssel vették át a nekik szánt meglepetést, de a háttérben mégis ott volt az a sok fájdalom. 

Sokáig kereste, hogy vajon ők miért nem érdemelték ki azt, amit a többi gyermek is. Rájött, hogy hiába keresi, nem fog rájönni, az élet egyszerűen ezt adta nekik. 
Az ilyen élet miatt sajnos sok mindenből kimaradt, viszont nagyon sok minden lehetőségére állt. Imádott táncolni és énekelni. Tudta, hogy ő egyszer egy művész lesz, aki óriási közönségek előtt fog szerepelni. Mindenki kinevette emiatt és azt mondták ez lehetetlen. Egy ilyen lányból sosem lesz sikeres ember. 

Rengeteg éjszakán keresztül sírdogált emiatt, hiszen neki csak az álmai voltak csupán. Minden változott, jöttek-mentek a gyerekek, a nevelők. Mindig minden változott, kivéve egy dolgot. Az álmát. Ez volt neki mindig is a menedéke, ebbe tudott csak kapaszkodni. Elképzelte magát, hogy a színpadon van és az álmait éli. Boldogságot érzett. Akkora öröm veszi át ilyenkor a hatalmát, amit nem tudna elmagyarázni, az egész testét átjárta az érzés. 
Viszont ez jelenleg, még csak egy álom számára.

Egy aprócska kis mosoly jelent meg a száján, majd az ajtóra nézett, amin egy szőke hajú lányka nézett be.
-Hé Inez! Te nem jössz kibontani az ajándékokat? Mindenki rád vár!-szólalt meg kicsit nyafogva a kicsi lány, amitől csak még nagyobb mosoly terült el a száján.
-De persze, menj előre! Már is jövök-felelte neki, majd el is tűnt a váratlan személy. Lassan felállt, és megindult az ajtó felé. Már látta a fényeket, melyek az ajtón keresztül áramlottak be, majd összekapva magát leindult a lépcsőn.
Meglátta a többi lakót és egy kicsit jobb kedve lett. Ő is beült a körbe magához véve az ajándékát, majd lassan elkezdte bontogatni.
Azt remélte egyedül, hogy mikor meghallja egy év múlva újból a csengőszót, akkor már tartozni fog valahová és egy szeretetteljes család veszi őt majd körbe. És ki tudja, talán tényleg így lesz.

Tudom kicsit szomorúbb történetre sikeredett ez most. De mindenkinek nagyon Boldog Karácsonyt kívánok, és remélem jól fog telni. :) Mindig legyünk hálásak a családunknak, nem mindenkinek adatik meg ez sajnos, ezért használjuk ki az együtt töltött időt! :)

Fogd végre fel, hogy senki nem fog helyetted megcsinálni semmit. 
Vedd észre, hogy neked kell változtatnod, senki nem fogja szebbé az életedet. Nem lesz soha jobb, ha te nem teszel valamit. 

Nem fog senkit sem érdekelni, nem is tudnak majd segíteni, ha téged nem érdekel. Sőt, el sem várhatod így, hogy segítsenek. 
Feleslegesen várakozol mindig, hogy majd jobb lesz ez. NEM! Nem lesz jobb..
Hiába várod a megfelelő alkalmat, mert sosem jön el. Nincs megfelelő alkalom, most kell elkezdeni. Ráadásul azt sem tudod, milyen lehet ez a tökéletes alkalom, de azért várod. A nagy semmit és eközben a lehetőségek csak úgy elúsznak melletted. 

Nem fog helyetted senki tanulni, dolgozni, küzdeni...élni.
Csak magadra számíthatsz, várhatod azt a személyt is, aki majd elhozza a boldogságot az életedbe...de nem fogja teljesen. Lehet pár hónapig, évig jobban leszel. De mi lesz akkor ha vége? Mit teszel akkor? Újra visszatérsz a mélybe? 
Persze, az egyik legjobb dolog, ha valaki ott van melletted, de ne hozzá kösd teljesen a boldogságodat. Nélküle is tudj boldog lenni más miatt. Egyedül is boldogulnod kell, nem támaszkodhatsz mindig másra, mert mi lesz éppen, ha nincs más?

Ha most nem kezded el, akkor 1 év múlva is pont itt fogsz tartani. Sőt évek múlva, akár örökre itt fogsz tartani. Merned kell lépni, mert nem fognak helyetted. 

Észre kell venned, hogy csak te vagy, senki sem fogja ugyanazokat átélni mint te, akkor sem ha a mindennapokban együtt vagytok. Ő is teljesen más, ahogy te is. Lehet ugyanabban a házban éltek, de akkor is már ő teljesen máshogy látja a világot, mint te. Gondolj bele akkor abba, hogy az a sok idegen, mennyivel másképpen gondolkozik. 
Ébredés után, mást reggeliztek, más a rutinotok, különböző helyre mentek dolgozni, teljesen más neki egy napja. Más szemszögből látja még így is. Tehát, nincs még egy ugyanolyan ember, mint te. Ezért kell magad boldogulnod, lehet ott van valaki melletted, de az nem old meg mindent. 

Ezek a tények lehet ijesztőek, de muszáj ezekkel szembe néznünk, akkor is ha nehéz. Neked kell tenned érte, neked kell csinálnod. Ne csak úgy éldegélj, hanem igenis élj! Szeress, nevess, tanulj, tapasztalj, utazz. Nem fog elindulni senki, ha te sem mész. 

Mutasd meg a környezetednek, hogy milyen is vagy te valójában. Ha látják rajtad a változást, másképpen fognak rád nézni, akár ők miattad fogják elkezdeni. Egy láncot indíthatsz be, ami igazán nagy siker lehet. 

Merj belevágni és ne hagyd magad!

Mindig...MINDIG van valami ok arra, hogy kétségbe legyek esve. 
Annyi nyomást gyakorolnak ránk, hogy szinte már az szokatlan, ha valamin nem kell aggódnom. Természetesen fiataloknak és idősebbeknek ez már mást jelent, de mindkettő esetben nagy szerepet játszik az életünkben. 

Rengetegszer mondom azt, hogy elég volt ebből. Nem azzal van a baj, hogy jelen van. Az a rossz, ha feleslegesen van bennünk. 
Ezekre felhozhatom például a legegyszerűbb példát is, mint az érettségi vagy valamilyen vizsga. Ilyenkor természetes, hogy izgulunk és kicsit félünk is. De az már sok, hogy az a személy, aki felkészít téged vagy esetleg túlesett már ezen, az azt mondja, hogy iszonyatosan nehéz, lehetetlen, simán meg lehet bukni. Persze nehéz, de nem kell ennyire megfélemlíteni az embert szerintem. Ez már felesleges aggodalom. Sokszor a legjobb tanulók vannak a legnagyobb kétségben, mert már ők is elhiszik, hogy ez tényleg nem fog menni és aki egyébként is pánikolni szokott, annak még jobb mondhatom. 

Persze ez csak egy példa volt a sok közül. 
Talán a másik legrosszabb, amit a médiákban gyakorolnak ránk. Mindenhol a tökéleteset látjuk, mindenki gyönyörű és szép. Azt a hatást keltik bennünk, hogy ilyenek akarunk mi is lenni, a tökéletesre vágyunk. De vajon tényleg ez lenne a megoldás? Biztos, hogy ilyen tökéletes ez valójában?

Miért csak akkor lennék jó, ha olyan alakom van, mint egy szupermodellnek? Vagy miért kellene nekem is luxusvillában laknom ahhoz, hogy én is jó legyek?
Persze ezek nem rosszak, de akkor sem kellenek a boldogságunkhoz. Nem ettől kell függnünk. Nem kell salátán is vízen élni mindennapi edzés mellett ahhoz, hogy mi is "tökéletesek" legyünk. meg egyénként is, miért kell nekem tökéletesnek lennem? Miért kell másoknak megfelelnem állandóan, MIÉRT?  

Nem az a valóság amit ők mutatnak. Lehet, hogy sokkal boldogtalanabbak a való életben, mint bármelyikőnk. Ne engedjük, hogy ezek befolyásoljanak minket, nincs értelme.
Az a lényeg, hogy te érezd jól magad a bőrödbe, mert akkor vagy a legszebb, ha szereted és elfogadod önmagad. Ha ez sikerül, még pár kiló felesleggel is te lehetsz a leggyönyörűbb.

Sokszor kétségbeesve keressük a hamis boldogságot. Nem attól leszek boldog, mert lefogyok vagy megvettem életem kocsiját. Ezek csak az eredményei mindennek. Ami igazán változik ilyenkor, az belül van. Magamon kell először változtatnom ahhoz, hogy elérjem ezeket a dolgokat. El kell határoznom magamat, ki kell tűznöm magam elé egy célt, tudnom kell, hogy mit szeretnék. 

Kicsit érdekes egy példa lesz, de nekem hasonlít ez kicsit a PDCA módszerhez. Még nem érthetitek, hogy miért, de már is elmagyarázom. Ennek az alapelve az az, hogy: "Tervezd meg!", "Csináld meg!", "Ellenőrizd le!", "Avatkozz be!". Rengetegszer alkalmazzuk ezt a való életben is, ahogyan ebben is. Először tudd, hogy mit akarsz, majd állj neki és csináld. Mikor már végeztél vagy egy ideje csinálod, akkor gondold át, hogy valóban jól csinálod-e. Ha valami nem jó, akkor viszont javítsd ki és menj tovább és NE engedd meg, hogy valami kétségbe ejtsen az utadon. Erősebbnek és magabiztosabbnak kell lenned annál! 

Ha bármi olyan van, amitől te is kétségbeesel és azt érzed, hogy ez felesleges. Akkor tegyél valamit, változtass! Ne hagyd, hogy a hatalma alá kerülj, küzdj ellene!