Mindig...MINDIG van valami ok arra, hogy kétségbe legyek esve. 
Annyi nyomást gyakorolnak ránk, hogy szinte már az szokatlan, ha valamin nem kell aggódnom. Természetesen fiataloknak és idősebbeknek ez már mást jelent, de mindkettő esetben nagy szerepet játszik az életünkben. 

Rengetegszer mondom azt, hogy elég volt ebből. Nem azzal van a baj, hogy jelen van. Az a rossz, ha feleslegesen van bennünk. 
Ezekre felhozhatom például a legegyszerűbb példát is, mint az érettségi vagy valamilyen vizsga. Ilyenkor természetes, hogy izgulunk és kicsit félünk is. De az már sok, hogy az a személy, aki felkészít téged vagy esetleg túlesett már ezen, az azt mondja, hogy iszonyatosan nehéz, lehetetlen, simán meg lehet bukni. Persze nehéz, de nem kell ennyire megfélemlíteni az embert szerintem. Ez már felesleges aggodalom. Sokszor a legjobb tanulók vannak a legnagyobb kétségben, mert már ők is elhiszik, hogy ez tényleg nem fog menni és aki egyébként is pánikolni szokott, annak még jobb mondhatom. 

Persze ez csak egy példa volt a sok közül. 
Talán a másik legrosszabb, amit a médiákban gyakorolnak ránk. Mindenhol a tökéleteset látjuk, mindenki gyönyörű és szép. Azt a hatást keltik bennünk, hogy ilyenek akarunk mi is lenni, a tökéletesre vágyunk. De vajon tényleg ez lenne a megoldás? Biztos, hogy ilyen tökéletes ez valójában?

Miért csak akkor lennék jó, ha olyan alakom van, mint egy szupermodellnek? Vagy miért kellene nekem is luxusvillában laknom ahhoz, hogy én is jó legyek?
Persze ezek nem rosszak, de akkor sem kellenek a boldogságunkhoz. Nem ettől kell függnünk. Nem kell salátán is vízen élni mindennapi edzés mellett ahhoz, hogy mi is "tökéletesek" legyünk. meg egyénként is, miért kell nekem tökéletesnek lennem? Miért kell másoknak megfelelnem állandóan, MIÉRT?  

Nem az a valóság amit ők mutatnak. Lehet, hogy sokkal boldogtalanabbak a való életben, mint bármelyikőnk. Ne engedjük, hogy ezek befolyásoljanak minket, nincs értelme.
Az a lényeg, hogy te érezd jól magad a bőrödbe, mert akkor vagy a legszebb, ha szereted és elfogadod önmagad. Ha ez sikerül, még pár kiló felesleggel is te lehetsz a leggyönyörűbb.

Sokszor kétségbeesve keressük a hamis boldogságot. Nem attól leszek boldog, mert lefogyok vagy megvettem életem kocsiját. Ezek csak az eredményei mindennek. Ami igazán változik ilyenkor, az belül van. Magamon kell először változtatnom ahhoz, hogy elérjem ezeket a dolgokat. El kell határoznom magamat, ki kell tűznöm magam elé egy célt, tudnom kell, hogy mit szeretnék. 

Kicsit érdekes egy példa lesz, de nekem hasonlít ez kicsit a PDCA módszerhez. Még nem érthetitek, hogy miért, de már is elmagyarázom. Ennek az alapelve az az, hogy: "Tervezd meg!", "Csináld meg!", "Ellenőrizd le!", "Avatkozz be!". Rengetegszer alkalmazzuk ezt a való életben is, ahogyan ebben is. Először tudd, hogy mit akarsz, majd állj neki és csináld. Mikor már végeztél vagy egy ideje csinálod, akkor gondold át, hogy valóban jól csinálod-e. Ha valami nem jó, akkor viszont javítsd ki és menj tovább és NE engedd meg, hogy valami kétségbe ejtsen az utadon. Erősebbnek és magabiztosabbnak kell lenned annál! 

Ha bármi olyan van, amitől te is kétségbeesel és azt érzed, hogy ez felesleges. Akkor tegyél valamit, változtass! Ne hagyd, hogy a hatalma alá kerülj, küzdj ellene!